Régészet

Az első hazai papíremlék

Régi papíremlékek
Régi papíremlékek

Az első magyarországi papíremlékhez kötődik az Árpád-ház
kihalása után következő trónviszályok időszaka, amikor a magyar koronáért három
trónkövetelő nyújtotta ki a kezét; II. Vencel cseh és lengyel király, IV. Béla
királyunk dédunokája, Ottó bajor herceg, és az anyai ágon Árpád-házi leszármazott
Anjou Caroberto, aki később Károly Róbert néven lett igen jó magyar királyunk.


A történelmi Magyarországon az első papíroklevelet Pozsonyban bocsátotta ki 1310.
május 2-án Gentilis de Monteflorum bíboros, pápai követ. Az elhúzódó trónviszály
megoldására és Károly Róbert hathatós támogatására V. Kelemen pápa 1308
tavaszán a kivételes diplomáciai érzékkel megáldott Gentilis de Monteflorum
bíborost küldte Magyarországra személyes követeként.

Gentilis pápai legátus magyarországi tevékenysége és az általa kibocsátott első magyarországi papíroklevél nagyon fontos államjogi  eseményeket segített elő.
Egyrészt véget vetett a tíz évig tartó örökösödési háborúnak és a magyar
oligarchák viszálykodásának,  másrészt hozzájárult az ország
stabilitásának helyreállításához, harmadrészt megszilárdította az egyházi
fegyelmet, végezetül pedig elősegítette a központi királyi hatalom kiépítését.

Egyetlen papírdarab, és szinte végtelen hatalom. Gentilis töredékpapírja azonban nem Magyarországon, hanem az itáliai Fabriano papírmalomban
készült. Azok az irodalmi adatok is ezt támasztják alá, amelyek szerint
ebben az időszakban a Pápai Állam hivatalos papírszállítója – a fennhatóságához
tartozó területen működő – Fabriano papírmalom volt.

Kovács Rhewa Andrea

Print Friendly, PDF & Email