Termelés

Az első magyar papírmalmokról

Egy régi papírgyár
Egy régi papírgyár

Az első magyar papírmalom Lőcse mellett épült, alapításának időpontját pontosan nem ismerjük, de feljegyzések bizonyítják, hogy 1515-ben már működött. Papírkészítője a feltehetőleg sziléziai származású Tamás mester volt.  Működéséről
kevesebb az adat, a pusztulásáról viszont pontos beszámolók vannak. Sperfogel
Konrád Diárium című krónikája szerint 1530 novemberében szinte megostromolták
Lőcsét a Kosztka-zsoldosok, és több épülettel együtt a papírmalmot is
felégették.

A károk felbecsülhetetlenek, alig maradt pár irat, a lőcsei
papírmalom vízjelét mindeddig nem sikerült azonosítani. A talmácsi papírmalom
építése Berger György mester irányításával 1573 szeptemberében kezdődött el, 1588-
ban Rewel Márton és Widmann Valter vették át az irányítását.

A talmácsi papírmalom vízjelében Nagyszeben város címere látszik. Író, nyomó és csomagoló papírt gyártottak elsősorban, a szomszédos vármegyékkel kereskedtek. A malom 1599-ben pusztult el. A kolozsvári papírmalmot Heltai Gáspár készítette 1564-ben, a Szamos folyó partján.

A malom mai szóhasználattal élve családi vállalkozásként
működött, Heltai halála után annak özvegye, később lánya, majd fia lett a
tulajdonos. Vízjele többször is megváltozott az idők folyamán. Író és
nyomópapírokat gyártottak a 17. századig, amikor a malom a Kolozsvár körüli
háborús pusztításnak áldozatul esett. A körmöci papírmalom a Garam mellékvizén
működött. Vízjelei Körmöcbánya címerét ábrázolják, később változatos
ornamentikával díszítették. 1840-ben alakították papírgyárrá.

Kovács Rhewa Andrea