Régészet

A vikingek divatban is jeleskedtek – 2. rész

A vikingeknél jelen volt a "divat"
A vikingeknél jelen volt a “divat”

A vikingek az általánosan elterjedt ábrázolásokkal ellentétben különösen rajongtak a luxuscikkekért, kedvelték a színes ruházatot, amelyek között is leginkább a kék és vörös színeket részesítették előnyben. A világ minden részén irigységgel figyelték az északi nép textíliáit, ékszereit és változatos, érdekes és kényelmes ruházati cikkeit. Nem beszélhetünk természetesen ugyanolyan divatról a vikingek korában, mint manapság, ám egy bizonyos formája jelen volt abban a korszakban is, még ha nem is úgy, hogy minden évben lecserélték a ruhakészletüket, ahogyan ma teszik sokan.

Olvasd Tovább
Régészet

Hírhedt kalóz kincseit találták meg

Érdekes kalózkincsekre bukkantak
Érdekes kalózkincsekre bukkantak

William Kidd egy híres kalóz volt a 17. században, akinek kincsei homályba vesztek, így a kincsvadászok egyik legkeresettebb célpontjai voltak hosszú időn keresztül. Most úgy tűnik, hogy megtalálták a kincsek egy jelentős részét. Amerikai kutatók állítják, hogy most megtalálták Madagaszkár partjainál a skót kalóz eltűnt kincseit, Billy Clifford volt az expedícióvezető, aki közölte nemrég, hogy William Kidd egykori hajójának, az Adventure Gallery roncsai között egy 50 kg nyomó ezüstrudat találtak.

Olvasd Tovább
Régészet

Először Szardínián termesztettek sárgadinnyét Európában

Új megvilágításban a sárgadinnye
Új megvilágításban a sárgadinnye

Időszámításunk előtti második évezredből találtak Szardínia szigetén dinnyemagokat, amelyek a legkorábbiak a Földközi-tenger medencéjéből. A sárgadinnye magokat a Szardínia nyugati partján megtalálható Sa Osa nevű helység egy bronzkori kútja őrizte meg kifogástalan állapotban. Az eddig ismert leletek alapján, a régészék és más szakemberek azt feltételezték, hogy először a görögök, valamint a Közel-keleti népek termesztették ezt a növényt, azonban ez az elmélet megdőlni látszik.

 

Olvasd Tovább
Régészet

Érdekes lelet az egri ostromból

 

Érdekes lelet az egri ostromból
Érdekes lelet az egri ostromból

1596-ban került sor az egri vár ostromára, amellyel kapcsolatban a kutatók rengeteg dolgot elmondtak már, azonban most újra előkerült egy érdekesség, amely által testközelből ismerhetjük meg a történteket. Az Anatóliai félszigeten találták meg egy olyan török katonatiszt naplóját, aki megjárta az egri ostromot is, így a részleteket első kézből tudhatjuk meg. Zrínyi Miklóssal, valamint a 17. század végi végvári harcokkal kapcsolatban előadássorozat zajlik, ennek részeként fog beszélni a török Gühnan Börekçi is, aki megtalálta ezt a rendkívüli fontossággal bíró naplót.

Olvasd Tovább
Régészet

Rendkívül érdekes régészeti lelet Nyugat-Magyarországon

 

Érdekes régészeti lelet, egy hypocaustum-rendszer
Érdekes régészeti lelet, egy hypocaustum-rendszer

Eddig is ismertünk politikai szempontból jelentős római kori városokat Magyarországon, mint például Aquincum, ami a jelenlegi főváros alatt helyezkedett el. Jelenleg azonban egy újabb érdekes régészeti lelet ismerhető meg a nyugati országrészből. A Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi projekt keretén belül Borhy László folytatta az ásatásokat Brigetio nevű római katonavárosban.

Olvasd Tovább
Régészet

Egy speciális papírkutató; a numizmatikus

Numizmatika
Numizmatika

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó segédtudomány.
Művelői, a numizmatikusok, akik eredetileg főként a régi érmék
gyűjtésével, tanulmányozásával, és rendszerezésével foglalkoztak. Mára
érdeklődésük kiterjed a modern pénzhelyettesítők és az értékpapírok
kutatására is.

A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik régi
feliratok tanulmányozása – paleográfia –, és a címerek ismerete – heraldika. Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik. A pénzek korának és származási helyének megállapítása alapján megbecsülik a lelet korát, eredetét, és esetleg egykori tulajdonosának személyére is fény derülhet.

Olvasd Tovább
Régészet

Az első hazai papíremlék

Régi papíremlékek
Régi papíremlékek

Az első magyarországi papíremlékhez kötődik az Árpád-ház
kihalása után következő trónviszályok időszaka, amikor a magyar koronáért három
trónkövetelő nyújtotta ki a kezét; II. Vencel cseh és lengyel király, IV. Béla
királyunk dédunokája, Ottó bajor herceg, és az anyai ágon Árpád-házi leszármazott
Anjou Caroberto, aki később Károly Róbert néven lett igen jó magyar királyunk.


A történelmi Magyarországon az első papíroklevelet Pozsonyban bocsátotta ki 1310.
május 2-án Gentilis de Monteflorum bíboros, pápai követ. Az elhúzódó trónviszály
megoldására és Károly Róbert hathatós támogatására V. Kelemen pápa 1308
tavaszán a kivételes diplomáciai érzékkel megáldott Gentilis de Monteflorum
bíborost küldte Magyarországra személyes követeként.

Olvasd Tovább