Régészet

Jelentős régészeti lelet Angliában

 

Fontos jelentőségű régészeti lelet
Fontos jelentőségű régészeti lelet

Brit régészek Dél-Angliában találtak meg egy hatalmas középkori palotakomplexumot, amelyet egy ókori erődítmény belsejébe építettek. Ez a régészeti lelet rendkívül érdekes, nagy jelentőséggel bír, hiszen ez az eddig megtalált legnagyobb palotakomplexum. A szakemberek úgy vélik, hogy az ókori erődítmény belsejébe valószínűleg Hódító Vilmos alapított várost a 11. században, aztán pedig, I. Henrik korában építették a hatalmas kastélyt. Ez a helyszín szimbolikus az angolok történelme szempontjából, hiszen ezen a helyen esküdtek hűséget Anglia új királyának a normann bárók és a földesurak.

Olvasd Tovább
Régészet

Fontos lelet a híres Epheszoszból

 

Rendkívül érdekes lelet Epheszoszból
Rendkívül érdekes lelet Epheszoszból

Osztrák régészek folytatnak ásatásokat az ókor egyik fontos városában, Epheszoszban (Törökország, mai nevén Efes), ahol nemrég rendkívül fontos tárgyat találtak. Az aprócska, vízilófogból készült szobrocska Artemisz istennőt ábrázolja, ami egy hihetetlenül érdekes lelet. Az Artemisz-templom az ókori világ hét csodája között szerepelt, ennek maradványaiból került elő ez a nagyszabású lelet is. Több tényező miatt is nevezhetjük jelentősnek ezt az érdekes leletet, először is az anyag miatt, hiszen a görög művészet esetében – főként ebben az időszakban – ritkán használták a vízilófogat ilyen célra.

Olvasd Tovább
Régészet

Érdekes leletek Egyiptomban

 

Rendkívüli leletek Egyiptomból
Rendkívüli leletek Egyiptomból

Amerikai szakemberek már hosszú évek óta dolgoznak a Fag el-Gamous nevű egyiptomi temetőben, amelyben már rengeteg múmiát találták a korábbiakban is. A legfrissebb leletek között újabb gyermekcsontvázak találhatóak, amely még csak a kezdet, hiszen a régészek becslései szerint ebben a hihetetlenül nagy nekropoliszban kb. egymillió múmia található. Az archeológusok a temető környékét ássák már évtizedek óta, valamint a nekropolisz mellett található piramis környékét is. Úgy valószínűsítik, hogy ezt a hatalmas temetőt a római uralomtól kezdődően használták egészen az időszámításunk után 7. századig.

Olvasd Tovább
Régészet

Rendkívüli lelet Nagygécen

 

Lelet a nagygéci templomban
Lelet a nagygéci templomban

Egyre több időkapszula kerül elő a múltból, amiből érdekes és hasznos információkra derül fény, nem volt ez másképp a Tisza-Szamos közötti településen sem, ahol egy nagy jelentőséggel bíró érdekesség került elő. A nagygéci lelet a templom karzatából került elő és 1941-ben helyezték el oda, a felújítás folyamán. Ebben a kapszulában egy olyan levelet találtak meg, amit az utókor számára címeztek. A templomot nagymértékben megrongálta az 1970-es árvíz, a levélben foglalt információk pedig segítenek visszaállítani több részletet is az eredeti állapotba.

Olvasd Tovább
Régészet

Érdekes lelet az egri ostromból

 

Érdekes lelet az egri ostromból
Érdekes lelet az egri ostromból

1596-ban került sor az egri vár ostromára, amellyel kapcsolatban a kutatók rengeteg dolgot elmondtak már, azonban most újra előkerült egy érdekesség, amely által testközelből ismerhetjük meg a történteket. Az Anatóliai félszigeten találták meg egy olyan török katonatiszt naplóját, aki megjárta az egri ostromot is, így a részleteket első kézből tudhatjuk meg. Zrínyi Miklóssal, valamint a 17. század végi végvári harcokkal kapcsolatban előadássorozat zajlik, ennek részeként fog beszélni a török Gühnan Börekçi is, aki megtalálta ezt a rendkívüli fontossággal bíró naplót.

Olvasd Tovább
Régészet

Rendkívül érdekes régészeti lelet Nyugat-Magyarországon

 

Érdekes régészeti lelet, egy hypocaustum-rendszer
Érdekes régészeti lelet, egy hypocaustum-rendszer

Eddig is ismertünk politikai szempontból jelentős római kori városokat Magyarországon, mint például Aquincum, ami a jelenlegi főváros alatt helyezkedett el. Jelenleg azonban egy újabb érdekes régészeti lelet ismerhető meg a nyugati országrészből. A Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi projekt keretén belül Borhy László folytatta az ásatásokat Brigetio nevű római katonavárosban.

Olvasd Tovább
Régészet

Egy speciális papírkutató; a numizmatikus

Numizmatika
Numizmatika

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó segédtudomány.
Művelői, a numizmatikusok, akik eredetileg főként a régi érmék
gyűjtésével, tanulmányozásával, és rendszerezésével foglalkoztak. Mára
érdeklődésük kiterjed a modern pénzhelyettesítők és az értékpapírok
kutatására is.

A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik régi
feliratok tanulmányozása – paleográfia –, és a címerek ismerete – heraldika. Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik. A pénzek korának és származási helyének megállapítása alapján megbecsülik a lelet korát, eredetét, és esetleg egykori tulajdonosának személyére is fény derülhet.

Olvasd Tovább
Régészet

A Todoreszku-gyűjtemény

Todoreszku Gyula
Todoreszku Gyula

Todoreszku Gyula felbecsülhetetlen
értékű könyvgyűjteményt hagyott hátra. gyűjteménye az 1711 előtt megjelent
magyar és magyarországi nyomtatványokból és számos könyvritkaságból állt.
Halála után becses gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába
került 1920 január 6-án.

Todoreszku elsősorban levéltárakban, felvidéki és
erdélyi templomokban és azok parókiáin kutatott újabb könyvkincsek után,
illetve felhasználta kiterjedt hazai és külföldi könyvkereskedői és antikvárius
kapcsolatait. A fellelt könyvek tisztításának aprólékos munkáját ő maga
végezte. Teljességre való törekvését jól jellemzi, hogy ha több csonka példányhoz
jutott ugyanabból a műből, akkor igyekezett ezekből egy teljeset összeállítani.

Olvasd Tovább
Régészet

Az első hazai papíremlék

Régi papíremlékek
Régi papíremlékek

Az első magyarországi papíremlékhez kötődik az Árpád-ház
kihalása után következő trónviszályok időszaka, amikor a magyar koronáért három
trónkövetelő nyújtotta ki a kezét; II. Vencel cseh és lengyel király, IV. Béla
királyunk dédunokája, Ottó bajor herceg, és az anyai ágon Árpád-házi leszármazott
Anjou Caroberto, aki később Károly Róbert néven lett igen jó magyar királyunk.


A történelmi Magyarországon az első papíroklevelet Pozsonyban bocsátotta ki 1310.
május 2-án Gentilis de Monteflorum bíboros, pápai követ. Az elhúzódó trónviszály
megoldására és Károly Róbert hathatós támogatására V. Kelemen pápa 1308
tavaszán a kivételes diplomáciai érzékkel megáldott Gentilis de Monteflorum
bíborost küldte Magyarországra személyes követeként.

Olvasd Tovább
Régészet

A legrégebbi Biblia újabb darabjára bukkantak

A Biblia kézirat egyik darabja
A Biblia kézirat egyik darabja

A Biblia a legek könyvének tekinthető, ezért nem véletlen, hogy a tudósok, a kutatók milyen mértékű munkát fektettek ennek felkutatására, megértésére. Nemrégiben pedig arról is hallhattunk, hogy egy újabb értékes darabkája került elő, a legrégebbi kézírással megírt eredeti Bibliának. A nagy felfedezést Nikolas Sarris görög Ph-D hallgató és restaurátor tette meg, aki egészen véletlenül bukkant rá a kéziratra.

A csaknem 30 éves fiatal kutató, egy egyiptomi kolostorban talált rá a híres pergamenre, amikor a kódexről készült különböző fényképeket tanulmányozta a helyszínen. Az értékes találmányt egy sokkal későbbi kódex külső borítójára helyezve fedezte fel, ami gondosan el volt helyezve a keménykötés alatt.

Olvasd Tovább