A vikingek az általánosan elterjedt ábrázolásokkal ellentétben különösen rajongtak a luxuscikkekért, kedvelték a színes ruházatot, amelyek között is leginkább a kék és vörös színeket részesítették előnyben. A világ minden részén irigységgel figyelték az északi nép textíliáit, ékszereit és változatos, érdekes és kényelmes ruházati cikkeit. Nem beszélhetünk természetesen ugyanolyan divatról a vikingek korában, mint manapság, ám …
Kategória: Régészet
A vikingek divatban is jeleskedtek – 1. rész
A viking néppel kapcsolatban rengeteg tévhit terjeng még ma is, azonban számos igaznak hitt dologról derül ki, hogy csak egy tévhit. A tisztálkodás terén is rengeteg téves információról beszélnek az emberek, például arról, hogy ápolatlanok voltak, azonban ennél akarva sem tévedhetnénk nagyobbat. Tudományos berkekben senki nem hiszi, hogy szarvasagancsos sisakokat hordtak a vikingek, mint ahogyan …
Hírhedt kalóz kincseit találták meg
William Kidd egy híres kalóz volt a 17. században, akinek kincsei homályba vesztek, így a kincsvadászok egyik legkeresettebb célpontjai voltak hosszú időn keresztül. Most úgy tűnik, hogy megtalálták a kincsek egy jelentős részét. Amerikai kutatók állítják, hogy most megtalálták Madagaszkár partjainál a skót kalóz eltűnt kincseit, Billy Clifford volt az expedícióvezető, aki közölte nemrég, hogy …
Érdekességek a kőkori Itália temetkezésében
Érdekes leletekre bukkantak a régészek a mai Dél-Olaszország területén, ezek alapján a hatezer évvel ezelőtt élt földművesekről tudhatunk meg újdonságokat. Szokatlan temetkezési eljárást azonosítottak a szakemberek, hiszen a kőkori földművesek fura módon búcsúztatták szeretteiket. Amikor valaki meghalt, a holttestről lefejtették a húst, ahogyan a többi romlandó részeket is, gyakorlatilag temetkezéskor csak a csontok maradtak. A …
Először Szardínián termesztettek sárgadinnyét Európában
Időszámításunk előtti második évezredből találtak Szardínia szigetén dinnyemagokat, amelyek a legkorábbiak a Földközi-tenger medencéjéből. A sárgadinnye magokat a Szardínia nyugati partján megtalálható Sa Osa nevű helység egy bronzkori kútja őrizte meg kifogástalan állapotban. Az eddig ismert leletek alapján, a régészék és más szakemberek azt feltételezték, hogy először a görögök, valamint a Közel-keleti népek termesztették ezt …
Jóslásra alkalmas, 3300 éves szentélyeket találtak
Amerikai régészek Örményországban, Gegharot városa mellett kutattak, egy domb tetején fekvő erődben, ahol három fontos szentélyre bukkantak, amelyek kb. 3300 évesek lehetnek. Érdekes részleteket tudhattak meg a korai civilizáció szertartásairól, hiszen kiderül, hogy a jósok valamint az uralkodó agyagmasszákat égettek el, ezek mellett pedig a megváltozott tudatállapot megtapasztalása érdekében bort ittak. Minden jel szerint, a …
Nemek szerinti munkamegosztás lehetett a neandervölgyieknél
Spanyol szakemberek a neandervölgyieket kutatták és arra a következésre jutottak, hogy néhány munka esetében nemek szerint volt a munkamegosztás, vagyis jól meghatározott szereppel rendelkeztek a nők és a férfiak. A szakemberek a Spanyol Tudományos Kutatási Főtanács keretein belül dolgozhattak, az eredményeket pedig a Journal of Human Evolution hasábjain ismertették.
Az első vikingek Norvégiából érkeztek a Brit-szigetekre
Vikingek Skandinávia számos részén éltek, de több csoport is elhajózott a Brit-szigetekre, azonban eddig nem lehetett pontosan tudni, hogy melyik csoportok vállalkoztak először erre a nagy útra. Jelenleg azonban, a legújabb régészeti bizonyítékok segítségével a szakemberek úgy gondolják, hogy először azok a vikingek értek el a Brit-szigetekre, akik Norvégia középső, valamint nyugati részén éltek. …
Érdekes lelet Kínában
Egy kínai fejedelem sírját találták meg egy grandiózus temetőben a régészek Caojankban, Hujpej tartományban. Ezek a leletek a Tavasz és Ősz korszakából származnak, amire i. e. 770 – 476 között került sor. Többek között, egy magas rangú fejedelem sírját is megtalálták, akit 98 lóval és 28 szekérrel temettek el. Egy 33 méter hosszú és …
4000 éves rézkorona került elő Indiában
Az Indus-völgyi civilizáció fénykora i.e. 2500 – i.e. 1700 között volt, ebben az időszakban voltak használatban azok a tárgyak, amelyeket nemrég találtak meg szakemberek. India északi részén találtak egy csontvázat a munkások, amit aztán régészek is megvizsgáltak, akik megállapították, hogy ez kb. 4000 éves, ahogyan a korona is, ami a csontváz fején volt. A …